A Sólyom végveszélyben

Tartalom:

Egyszerűnek látszott. Már ha valamire egyáltalán lehet ezt mondani a háborúban. Két olyan főtisztet kellett elfogni és kihozni egy, a szomáliai Mogadishu belvárosában lévő épületből, akik a félt szomáliai hadúr, Mohamed Farrah Aididnak, a Hadr Gibr klán fejének közvetlen környezetéhez tartoztak. Az Aidid vezette Hadr Gibr klán még polgártársai éheztetésétől és meggyilkolásától sem riadt vissza, hogy bármi áron fenntartsa hatalmát az egyre inkább az anarchia felé sodródó Szomáliában. Az amerikai katonák az ENSZ internacionális alakulataival érkeztek az országba. Az volt a feladatuk, hogy megpróbálják fenntartani a békét, és enyhítsenek a Kelet-Afrika népeit sújtja iszonyatos éhínségen, amely addig már 300.000 áldozatot követelt. Sok ember nem is az éhínségtől pusztult el, hanem az Aididhez hasonló szívtelen hadurak emberei ölték meg őket, mert megpróbáltak hozzájutni az országba küldött segélycsomagokhoz. A Habr Gidr klán egyik válaszlépése az ENSZ katonai jelenlétére az volt, hogy lesből megtámadtak huszonnégy pakisztáni ENSZ-katonát, és szabályosan kibelezték őket. Aidid két főemberének foglyul ejtésétől az USA azt remélte, így meggyengíthetik a hadúr hatalmát. 1993. október 3-án William F. Garrison tábornok parancsára megindult tehát a túszejtő akció. A célszemélyeket Mogadishu belvárosából, a Hawlwadig úton lévő Olympic szálló melletti épületből kellett elrabolni. A terv szerint négy külön osztagban 75 rangernek kellett kötélen leereszkednie négy Fekete Sólyom típusú helikopterről, hogy fedezze azt a negyven Delta Force kommandóst, akik behatolnak az épületbe, foglyul ejtik a célszemélyeket, és a Hawlwadig úton végighaladva a 12 terepjáróból és teherautóból álló konvojhoz viszik őket, amely azután, a várostól öt kilométerre, az Indiai-óceán partján fekvő, amerikai katonai bázisra szállítja őket. Az akció délután három óra 42-kor kezdődött, és a tervek szerint 45 percig, legfeljebb egy óráig tartott volna. Az infraszemüvegeket és az egyéb különleges felszerelést a katonák a bázison hagyták, mondván, úgysem lesz rá szükség. Ám amikor húsz percen belül a Sólyom 6-1-es és a Sólyom 6-4-es helikoptert is lelőtték, a villámakció mentőakcióvá lett. A város felbolydult, és az amerikai katonák hirtelen jól felfegyverzett szomáliaiak kereszttüzében találták magukat. A tűzharcban, amely október 4-én hajnalig tombolt, tizenkilenc amerikai katona vesztette életét és 73 sebesült meg. A szomáliaiak elszántan és dühödten harcoltak az általuk ellenségnek és betolakodónak tekintett amerikaiak ellen. Nekik sokkal nagyobbak voltak a veszteségeik.

A film kb. két és fél óra hosszú.